Kovács József Hontalan
Kovács József Hontalan † 1950 - 2017
FÖLGYÚJTOTT ÉJSZAKÁK
keleti férfi izzó sebeid
a mindenséget átszúrták remegve
mint a nagyobb tengerek
a sziklafalakat tüntetés volt
minden szavam harangzaj
a hullámokat szétmorzsoló
élő kőtömbökön szétporló
só a szádon az élet lényegének
ízei mint a Hold pompás
óceánja fölgyújtott éjszakákon
a bőröd hóesése szétzilálta
minden szorongásom
megyek utánad
végtelen hullámok taposóaknákon
***
AZ ÉV KILENCVENEDIK NAPJA
hanta az Etikáról
a szolidaritás írmagja
sincsen a gőgös parvenükben
és a politikusokban
a tisztára mosdatott
medence rummínia
pofonok északon és gáz
van keleten stabil
faj gyűlölet Délen a világ
mocskosabb hamisabb kórusai
***
EURÓPAI
amiként kezdtem
úgy működik
sorsom
margóra lökve
távol a Tisztelt Háztól
kimaradok a jogosztásból
mindég s megint
szellemi putri
pestises akol
aki alant van
csak az lakol
színesbőrű
vagon-lakó
magyar magyar
leköphető
és szétverhető
európai vagyok
***
AZ ÉV HETVENNEGYEDIK NAPJA
vállalni kell
gőgös felebarátaim
szolga-póz
helyett
egyenestartású alkotást
a remekmű ragyogását
fizetség s díjak nélküli
sorsot
megsemmisítő
évszázadokon átcsempészett
tudást
hát ezért nem dőlök be
hazugságaitoknak
és ál-elmebajotoknak
a példaadó
Lambarénei orvosra
gondolok
s minden
sértődöttség nélkül
dolgozom tovább
mert föladata
a törékeny virágnak is
hogy tobzódó
mámorában
mindenkor megfeleljen
vakondok gyökereinek
***
SEQUOIABESZÉD 5
tüntetés vagyok
mint a Promenád
Napfolyóm 43 éve
időblokád
fényszoros
világtorok
sarokba szorított mozgás
vörös lombok alatt
szikrázó asztalnál
zarándokmenhely
csillagképkoponyák
arczuhatag
a fal áttörése
lebontása
ami körülvesz és fojtogat
bilincsszorostér
kijönni minden csapdából
az irigység sárga házából
érzelemtér
bamba erőszakosság
úgy változom
hogy folytatom magam
jövőmből vonulok múltam felé
se székem
se függőágyam
nem magamtól függök
nincs itt az ideje
sorsomnak helye
bujkál a szépség
az öröm labirintusai
létanalfabétizmus
az életet nem lehet beosztani
szállunk
mint a madarak
radarpart
agyam nem takarmánytök
hanem gondolattömb
Napvevőadó
az egész lényege
határtalan ege
ami ellep
s szételosztottan árad
ez a házam
közösen megmaradni
szélíj
taxiórabalta
főníciai hanta
áthúzások a tömboldalon
áthúzottbirodalom
mellettem is
korhad
ami durva
szétesik
tömegsírba teszik
lángszórólárva
Nérói alapon
emberiségvagon
ikonfosztás
állandó lakhelyem az állandóság
égvízföldlevegőcella
üres stózni
égési sebek az ózonpajzson
pénzszeméttelep
olajjégtáblák
vatikáncsador
annyit érek
mint amennyit a hang ér az énemben
koanírás
a jelen emlékei
Mohács, 1993-1995
***